Red, avagy Helen Mirren az akciósztár. Na, nem kell megijedni, nem egy Tomb Raider-féle szürke, tapadós ruhában kell elképzelni a királynőt, szimplán csak géppisztollyal a kezében! Helen Mirren mellett azért találunk a stáblistán olyan neveket is, akikért már leül az ember megnézni egy vérbeli akció-vígjátékot.

Négy volt CIA-ügynök (Bruce Willis, Morgan Freeman, John Malkovich és Helen Mirren) egy régi ügy miatt kerül a titkosszolgálat célkeresztjébe. A nyugdíjas ügynökök természetesen vérprofik, felveszik a harcot a rájuk küldött fiatal, ambiciózus ügynökkel (Karl Urban). A helyzetet némiképp bonyolítja az idő közben felszedett telefonos kisasszony (Mary-Louise Parker), aki mit sem sejtve kerül egy kormányakció kellős közepébe.

A vígjáték vonalat néhány komikusnak mondható helyzettel és vicces hozzászólással vitték az alkotók. John Malkovich figurája maga komikum. Minden egyes rezdülése, mondata a néző rekeszizmára kíván hatni, több-kevesebb sikerrel. Bruce Willis-hez talán az akció-vígjáték az, ami a legközelebb áll, kiváló választás volt a Red főszerepére. Kellően kemény és humoros is. Ezt a képességét már nem kell bizonyítania a Die Hard-filmek, Az ötödik elem vagy a Ponyvaregény után. Morgan Freeman nem jut túlságosan sok szerephez, mégis egy üde színfoltja a filmnek. Helen Mirren neve hallatán viszont talán az akciófilm az utolsó dolog ami eszünkbe juthat. Ha a film nézése közben elvonatkoztatunk attól, hogy ő játszotta a királynőt, akkor meglepően hitelessé válik a karakter, akit alakít.

Na jó, egy kicsit azért tényleg fura:

Az ilyen filmeknek az a legnagyobb baja, hogy felejtősek. A Red-ben sincsenek olyan mondatok, vagy szituációk, amik gyakran idézetté válnának, vagy maradandóak lennének. Szórakoztató, de ennél sokkal többet ne várjunk ettől a filmtől sem.